Georg Klein (Klein György) ebben a nagy ívű esszéjében rendkívüli tisztelettel emlékezik Szilárd Leóra, az igazi, nagy gondolkodóra (elismert fizikus, biológus, a molekuláris biológia alapító atyja volt). Berlinben neves tudósokkal dolgozott együtt, többek között Einstein-nel is. Itt írta az 1920-as években a tízparancsolatot, mely inkább magának szólt, mint a nagyközönségnek: nem más, mint iránymutatás, amely segít önmagunk, kapcsolataink, céljaink megértésében.

A szerző, Georg Klein

A következő kérdés mindannyiunk fejében megfordult már, de erre rettentően nehéz választ adni.

"Kik vagyunk, honnan jövünk, és mi az értelme ennek az egésznek?"

Szilárd Leó olyan gondolatokat írt le, amelyek hihetetlenül nagy élettapasztalatról adnak tanúbizonyságot, sőt, mondhatni, meglepőek egy harmincas éveiben járó fiatalembertől.

A szerző saját gondolataival, tapasztalataival kommenteli, egészíti ki a parancsolatokat és elismert tudósok, gondolkodók életéből hoz példákat a megértésükhöz. Olvashatunk történeteket Hedeniusról, akit Szilárdhoz hasonlít. Mesél Burnet-ről, az ausztrál orvostudományi Nobel-díjasról, Hitlerről és Szilárd Leó atombomba elleni küzdelméről, a zsidók deportálásáról. Teller Ede szavait is sokszor idézi, melyekben a fizikus elismerően beszél barátjáról.

Szilárd Leó

Szilárd Leó nézetei arra sarkallnak, hogy próbáljuk felismerni az összefüggéseket, ne romboljunk, hanem gyarapítsunk, ne akarjunk birtokolni, ne a célok és a sikerek legyenek a legfontosabbak, hanem az oda vezető út, a tetteink. Tudjunk lemondani dolgokról és mindig az önfejlődés legyen az elsődleges. Ha ezeket megtanultuk, az utolsó parancsolat betartása már gyerekjáték lesz.

"Könnyű kézzel kormányozd életed, és légy kész a távozásra, amikor elhangzik a hívó szó."

 

A kötetet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amely lehetőséget itt is köszönjük.

Most a tiéd lehet ez a könyv INGYEN! Kattints a lenti képre.

A képek forrásai: itt, itt és itt.