Mostanában több ilyen "második esélyes" könyvbe futottam bele, ez is olyan. De mindegyik más. Nem ez volt az első könyvem Rebecca Donovantől, és nagyon remélem, hogy nem is az utolsó. A Csak lélegezz! trilógiával vált egyik kedvenc írómmá, és a szokásos, szerethető stílusát itt is tudta hozni. Nagyon szeretem benne, hogy bár nem érzem úgy, mint Jókainál, hogy sok a leíró rész, mégis annyira részletesen, érzékletesen tudja bemutatni a tájat, hogy tisztán látom magam előtt a házat, az erdőt, a kávézót, a kórházat... minden helyszínt, ahol megfordulnak a szereplők. Márpedig itt sokfelé forgolódnak.

Ha úgy teszel, mintha nem történt volna meg, attól még nem fog eltűnni.

A történet két idősíkon játszódik: a főiskolás fiatalok életében, ami a főszereplő fiú, Cal szemszögéből ismerünk meg, és a négy gyerekkori barát otthonában, a megismerkedésüktől kezdve. Cal, a szemüveges, vézna, kedves srác, Richelle, a talpraesett kislány, aki eldönti, hogy Cal-lel fog járni, Rae, a vagány dobos kislány, aki minden lányos dolgot utál, és Nicole, a szégyenlős, félénk, átható kék szemű új lány, akit Cal egész életében védelmezett. Közülük Rae az, akinek a családja nyíltan nem az a mintacsalád, de jobban megismerve a gyerekeket és a hátterüket, kiderül, hogy bizony Nicole az, aki elképesztő kemény szabályok között él otthon, ahol minden és mindenki a szülők, elsősorban az apuka kedvére való, ahol már a gyerek születésekor eldöntik, hogy márpedig a Harvardra fog járni, és ahol a 89%-os történelem nem elég jó, kiváltképp, ha nem is ő a legjobb. Ahol minden egyes vacsora pontban az apuka hazaérésekor kerül az asztalra, és ahol evés előtt az anyuka mintegy asztali áldást mondva megköszöni a férjének, hogy lehetővé teszi számukra, hogy ilyen finom ételeket ehetnek.

Ha egy kislány ilyen családban nő fel, óhatatlanul lázadni fog. És csak a szerencsén múlik, ha ez a lázadás aztán nem kerül az életébe. Az évek teltek, a kislány hozott egy döntést, egy olyat, amit később megbánt. A barátságok megszakadtak. De aztán hozott még egy döntést.

Cal, immár főiskolás diákként egyszercsak észrevesz egy lányt, aki megdöbbentően hasonlít a rég elvesztett barátjára, a lányra, akit mindig is védeni akart. Csakhogy ez a lány nem ismeri fel. Ez a lány nem Nicole, hanem Nyelle, és látszólag semmit sem tud róla. Ez a lány nem az ő álmos kisvárosukból jött, és ez a lány teljesen más, mint amilyenre Cal emlékezett - és mégis teljesen ugyanolyan. Nyelle vad és őrült, felszabadult, vidám, és depressziós, de legfőképp: szabad. Cal és Rae tudja, hogy ő valójában Nicole. De mi történhetett vele? Balesete volt, és amnéziás lett? Vagy valami egészen más? Tényleg nem emlékszik a múltjára, nem ismeri meg a barátait, vagy csak színészkedik? Mi történt Richelle-lel? És az a régi emlék Cal fejében, amikor utoljára látta Nicole-t, kitisztul valaha, vagy örökre az alkohol feledtető ködében marad?

Rebecca Donovan, a szerző

A történet magával ragadó, a visszatérések a gyerekek világába nagyon bájosak, szerethetőek, miközben az olvasó végig azon agyal, vajon hová lyukad ki a sztori? Aki olvasta és szerette a Csak lélegezz! trilógiát, az szeretni fogja ezt is. Egy kicsit számomra nem áll össze fejben Cal karaktere, nem érzem túlságosan hitelesnek, de mégis emberi és szerethető. Ez pedig nagyon fontos, ha már a történet nagy részét ő meséli el.

És hogy mégis mi történt Nicole-lal? Ki az a Nyelle? Olvasd el a könyvet, és megtudod! Most happolható példányt is találsz,kattints a képre:



 

– Szerinted lehetséges? Mindent újrakezdeni?
– Minden egyes napon – suttogja halkan, a csillagokat bámulva.